"Az embert semmi nem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely legelőször rabul ejti a lelkét."
Carlos Ruiz Zafón
Colleen McCullough Trója éneke
A közhiedelem szerint az első világméretű háború Kr. u. 1914-ben tört ki. A közhiedelem téved. Az első világháború Kr. e. 1260 táján tört ki.Az akkori világé, persze. A Nyugaté és a Keleté. A görögöké és a trójaiaké.Történetét Homérosz énekelte meg, és azóta is minden elemista fújja: tíz év ádáz ostrom után a görögök kicselezték az ellent. Trója elesett, ám a győztesek szájíze is megkeseredett. A régi mesét most a magyar olvasók bevált barátnője, Colleen McCullough (elég, ha felidézzük: ő a világhírű Tövismadarak és a nem kevésbé nevezetes Róma-sorozat szerzője) mondja el, persze egy kicsit megcsavarintva, csipet iróniával fűszerezve, sok érzelemmel édesítve. A nagyszabású hősök, akiket egy-egy klasszikus márványszobor tökéletességében őriz emlékezetünk, esendő emberként téblábolnak e könyv lapjain: Akhilleusz mulya, Hektór házsártos, Agamemnón pipogya. Az égbolt pedig üres. Homérosz minden második sorában feltűnik egy isten, hogy odébbpöccintse az eseményeket. Colleennél az ember kovácsolja a maga sorsát (jó, néha kicsit babonás, megmosolyogjuk). És az ember csodákra képes. Például csodálatosan érdekes regényre.
Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet.William Butler Yeats